Ha lassabb a divat, élhetőbb a világ?

A hétvége folyamán újabb, klímavédelemmel kapcsolatos programsorozattal állt elő a tarjáni székhelyű Megálló Közösségi Ház. A kétnapos esemény a fast fashion környezetünkre gyakorolt hatásait hangsúlyozta, és az úgynevezett slow fashion-re mint ruhafogyasztási alternatívára hívta fel a figyelmet. Kint voltunk mindkét napon, erről szól cikkünk.

A programsorozat Orosz Diána helyi ruhatervező ad hoc kiállításával indult el péntek este. Ad hoc, mivel Diána elmondása szerint abszolút el szeretett volna rugaszkodni mindenféle szigorú keretű klisétől, amire az ember gondol, amikor a kiállításmegnyitó szó jut az eszébe. Szóval amolyan gyere el és érezd magad jól, sütizgess, nézelődj kedvedre-hangulat uralkodott, ami abszolút jól állt magának az estének és Diána szabados stílusú munkáinak.

A viszonylagosan aprócska kiállítóterem, ahol a ruhákat tekinthettük meg, hangulatában, neonos fényfestésével abszolút pazarul tükrözték Dia egyéni stílusát. A dekor ötletét alapvetően a terem falfestésének mintázata, illetve az egyik kiállított vászondzseki színvilága ihlette.

Ha valaki esetleg lemaradt volna a kiállításról, nem kell sokat várnia, hiszen a REÖK-ben újra lehetőségünk nyílik a különleges ruhadarabok megtekintésére. Az október 22-i premier alkalmával Bukowszky Ponyva című darabjában láthatjuk őket a műben szereplő színészeken, az Ogunde William által tervezett színfalak előtt.

Dia nem új arc a szegedi színházi érában. A viszonylag ismertebb tükörruháját Eke Angélával közösen tervezték egy The Biebers koncertre. Csorba Kata színésznő is gyakorta segíti Dia karrierjét, az első grandos kiállításán ő volt látható egy sok gombbal rendelkező szettben, majd a mostani ad hoc eseményen a blokkos ruhaként emlegetett darab fényképén. Dia elmondása szerint a stílus és divattervező vizsgamunkáját az Ötödik Elem című film ihlette, melyből az egyik, sötét alapon neon színű szerelés jelenleg Fekete Linda színésznő ruhatárát ékesíti.

A későbbiek során Petró Annamáriát is lehetőségem adott faggatni egy picit a Megálló Közösségi Ház működéséről és feladatairól. Elmondása szerint a komplexum, melyet a már harminc éve működő szegedi Maszk Egyesület vett a szárnyai alá hat évvel ezelőtt, elsődleges és fő feladata egy befogadó színházi hely üzemeltetése független produkciók számára. Eleinte a tarjáni légkört szerették volna felpezsdíteni, de azóta jócskán csak kinőtte magát sokoldalúságával. A Megálló amellett, hogy civil szervezeteknek ad otthont, folyamatosan halmozza el Szeged lakosságát különféle kulturális, környezetvédelmi és egészségügyi programjaival. Ezekkel a megmozdulásokkal egészen a legkisebbtől a legidősebb korosztályig szeretnék megfogni az embereket.

És van ám miből válogatni bőven, a sportolni vágyók jógázhatnak, a bátrabbak a Hairando keleti harcművészetet sajátíthatják el, a gyerkőcök pedig az ovis balettot látogathatják, vagy akár a csicsergő zene bölcsit. Emellett van könyvcsereprogram, és volt Verzió filmfesztiválvetítés, illetve klímahét kiállítás és workshop. Novemberben pedig a biblioterápiás csoport is folytatódik, Sára Péter a Somogyi Könyvtár, alkalmazottjának jóvoltából. Mindemellett a Megállóban fordulhatunk ingyenes jogi segítségért a TASZ-hoz, vagy csak leadhatjuk a komposztálni valót, mivel erre is lehetőséget biztosít.

A Megálló, mint láthatjuk, nagyon széles skálán mozog és teljes gőzerővel pörög, hogy ez így is maradhasson. Nemrégiben a Szabad Terek és a Civilizáció hálózatainak tagjai, melyekbe a Megálló Közösségi Ház is beletartozik egy Szombathelyi megbeszélés során, azon tanakodtak, hogy hova lehetne ezt a megannyi-mindent még inkább tovább bővíteni különféle eseményekkel, illetve egyéb kezdeményezésekkel, melyek a lakók érdekét szolgálják, valamint, hogyan lehetne a pandémia után újra rázni a civil közösséget és tovább terjeszteni azok tevékenységi körét.

A későbbiekben Zélity Dávid, a Megálló munkatársa ejtett néhány szót a programsorozatról. A hétvégi esemény egy Erasmus plusz pályázat jóvoltából jöhetett létre, melynek megvalósításában négy szervezet vett rész, köztük a Megállót működtető Maszk Egyesület, az Egyesület a Kreatív Oktatásért, illetve egy görög és egy német partner is közreműködött. Ennek a projektnek a célja a fiatalabb, huszonéves generáció elérése, hogy minél kreatívabb és barátságosabb módon tárják fel közösen a fast fashion globális problematikáit társadalmi és gazdasági szempontokat figyelembevéve.

A projekt maga 18 hónapos, ennek a harmadán vannak eddig túl. A programsorozat amellett, hogy feltárja a fast fashion hátrányait, a slow fashion előnyeit is hangsúlyozza. A későbbiekben sor kerül egy nemzetközi versenyre is, ahol 16-25 éves fiatalok tudnak majd csapatban jelentkezni, és a feladatuk a téma minél kreatívabb feldolgozása lesz.

A szombati napon pedig egy eszmecserével összekötött workshopon vehettek részt az érdeklődők. Itt az alkotás mellett a divatvilág különböző szegmenseit és azok alakulási folyamatait vették sorra a résztvevők. Szó esett arról, hogy hogyan kerülnek a gyapotföldekről a fogyasztókhoz a termékek, és milyen fontos állomásai voltak múltunkban a divat történelmének. Dávid elmondása szerint szerette volna minél inkább közösségivé tenni a délutánt, mivel nagy hangsúlyt fektetett csoportos kommunikáció megvalósítására. Úgy gondolja fontos, hogy a jelenlévők kifejtsék saját ötleteiket, tanuljanak egymástól és közösen találják ki, hogy mit tehetünk helyi szinten a fenntarthatóságért. Dávid kifejezetten jó hangulatúnak ítélte meg a délutánt, elmondása szerint rengeteg kiváló ötlet született és nem csak ruhák terén, hanem egyéb, szelektívhulladék-kezeléssel, illetve komposztálással kapcsolatos gondolatok is napvilágot láttak. Végül a résztvevők vászontáskákat készítettek, mivel a szervezők szerint az egyéniség, illetve a kikapcsolódás sem egy utolsó szempont a slow fashion világában.