Kecskemétet megkíméli a kormány, nem vonják el az iparűzésiadó-többlet nagy részét

Kecskemét városa visszakapja az iparűzésiadó-többlet 80 százalékát a Területfejlesztési Alapból a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztériummal kötött megállapodás értelmében. Az önkormányzat csak a fennmaradó 20 százalékot köteles megosztani a Kecskeméti Járás további településeivel – közölte Szemereyné Pataki Klaudia polgármester a Facebookon.

A megállapodás előzménye, hogy a Navracsics Tibor vezette tárca tavaly olyan iparűzésiadó-reformot jelentett be, amely szerint 2024-től a korábbi évhez képest többletet termelő városok nem tarthatják meg teljes egészében a többletet. A reform célja az volt, hogy az érintett járások települései közösen dönthessenek a pluszforrások felhasználásáról, miután megszűntek a különleges gazdasági övezetek.

A változtatás előnybe hozza azokat a városokat, amelyek már 2023-ban is jelentős adóbevételekkel rendelkeztek, míg azok hátrányba kerülnek, amelyeknél a következő években várható ipari növekedés – így Szegeden a BYD autógyára révén, de különösen érzékenyen érinti Debrecent is, ahol az iparfejlesztések nyomán csak a következő évektől nőne érdemben a bevétel.

Papp László, a város fideszes polgármestere élesen bírálta a reformot, miután számítások szerint Debrecen 2030-ra 35 milliárd forintot tarthatna meg, miközben 70 milliárdot kellene befizetnie a járás javára, amelyhez csak két település tartozik, írta meg a Telex korábban. Botka László szegedi polgármester is tiltakozott az újabb elvonások miatt, egyeztettek is Papp Lászlóval Navracsics Tibornál az elvonásokról. A miniszter legutóbb azt ígérte, a kormány elé terjeszti Szeged adóelvonásának ügyét.

Kecskemét is azok közé a városok közé tartozik, ahol az iparűzési adóbevételek a következő években várhatóan jelentősen növekednek. Ennek oka, hogy a Mercedes-gyár bővítése jelenleg is zajlik, és a gyártókapacitás a tervek szerint jövőre megduplázódik. Ez több milliárd forintnyi többletbevételt jelent, amely a mostani megállapodás értelmében 80–20 arányban maradhat a városnál, illetve kerül szétosztásra a térségben.

A jogszabály eredeti formájában nem szabályozta pontosan, hogyan kell a járási településeknek dönteniük az adótöbbletből befolyó pénzek felhasználásáról. Elvileg a döntés a járás polgármestereinek közös megegyezésén alapul, de a törvény nem rendelkezik világos mechanizmusról, ami nyitva hagyta az értelmezés lehetőségét. Emiatt történhetett meg az, hogy Hódmezővásárhely egy fillért sem kapott az 500 milliós összegből megyei jogú városként, miközben csak eme státusza miatt kapott a Hódmezővásárhelyi járás 250 helyett 500 milliós keretet.

Úgy tűnik, egyes városok megtalálják a módját annak, hogy elkerüljék a közös egyeztetés kötelezettségét. Kecskemét példája arra utal, hogy helyi megállapodások révén a városok külön utakon is megegyezhetnek a minisztériummal. A kecskeméti járásban három város és tizenhárom község között kellene elosztani a megmaradó forrásokat, vagyis a HIPA-többlet 20 százalékát, jegyezte meg a Telex. Azt nem tudni, hogy végül Szegeddel is lesz-e megállapodás a későbbiekben.